Egyik kedvenc levesünk. Egyenes, nem agyondefiniált mégis működő nyári étel. Mert ugye ha lehet, akkor főzzünk abból, amink van. Alapesetben szintén nem kell túltolni, és Édesanyáink receptjének pedig nem kell cégér, max egy kis újragondolás.

A hozzávalók:

• 1,5kg fejtetlen zöldborsó
• 10db ujjnyi vastag új sárgarépa
• 5db ujjnyi vastag új fehérrépa + a zöldje
• 1db fél ökölnyi zeller + a zöldje
• egy nagy marék újkrumpli
• 4 fej újhagyma (olyan közepes méretű, de ha nagyobb lesz az sem para, és ez vonatkozik az össze hozzávalóra is)
• ½ Paradicsom
• 3 gerezd fokhagyma (Ha a Néniféle, akkor egy)
• 1,5 evőkanél édes fűszerpaprika (A Trolltól)
• Szűrt víz
• Olivaolaj
• Só, Bors

Nokérem. Első nekifutásból szedjünk elő, egy kb. 6L űrméretű edényt, mert az jó. Vágjunk össze apró kockára három fej újhagymát, majd hevítsünk abban a bizonyos edényben pianóban (nem a zongora) olívaolajat. Dinszteljük meg a hagymát, majd miután megdinsztelődött, sózzuk és borsozzuk. Öntsük nyakon kb. másfél liter szűrt vízzel és hagyjuk felforrni, mert szüksége van rá. Ha felforrt vegyük vissza közepes fokozatra a tűzhelyet lábasunk alatt, ne hagyjuk lobogni a levest. Mialatt ez zajlik, nyugodtan pucoljuk meg a zöldségeket. Innentől kicsit kaotikus lesz a téma, intuitív, és érzésorientált; de épp ezért szeretünk főzni. 

A maréknyi újkrumplinkból az egyiket vágjuk apró kockára (szinte akkorára mint a hagymát. Ennek az a lényege, hogy kicsit sűríti a levest, és jobban belefő az íze), a többit nagyobb darabokra és mehet a hagyma után.

Majd vágjuk karikára a sárgarépát és a fehérrépát, és ugrasszuk szintén a fazékba. Utána érkezik a zellergumónk, aki örömmel konstatálja hogy kézen fogva teszi ezt egy egész fej megpucolt hagymával. (Erre az ízek és állagok buja kavalkádja miatt van szükség, és nem csak a gyomrunknak, de a szemünknek is főzünk. ;) De ezt nyugodtan eljátszhatjuk a többi zöldséggel is, bár szerintem ennél a receptnél a hagymánál épp elegendő ennyi játék.) Ha már a vörös bele ment, dobjuk utána azt a három gerezd fokhagymát is. ;)

Én ennél a pontnál adtam hozzá a Troll másfél evőkanál édes darált fűszerpaprikáját. Nem lett kiszedve lé külön edénybe és abban elkeverve a paprika. Arra vigyáztam csak, hogy egynemű legyen az állaga, ne legyenek benne csomók. A forró víz csodákra képes mint köztudott, és minek mosogassunk többet, ha nem muszáj...

Hagyjunk a fiatalságnak tizenöt percnyi időt, hogy egymásra találjanak a lábasban, majd öntsük hozzá a kifejtett zöldborsót, mert minden új íznek örülni kell, meg amúgymeg ez egy zöldborsó leves, vagy mi. :)

Ha megáll benne a fakanál (mert megfog az tuti) akkor hígítsuk kb. négy liternyire a lábas űrtartalmát. Ha olyan lábasban főztök amin nincs űrméret jelölés, akkor annyira hígítsátok csak, hogy azt a kellemes leves állagot elérjétek. Fedő alatt főzzük tovább, hogy minél több íz, illat és zamat maradjon az ételben. Ráadásul hamarabb is lesz készen, meg nem kell utánégető fokozaton tolni a főzőlapot/tűzhelyet alatta. ;)

Innentől kezdve várunk türelmesen arra, hogy megfőjön a levesünk. És mivel repülő sem maradt még az égen, minden bizonnyal ez is bekövetkezik egyszer. :) Ahogy alakulnak az ízek, nyugodtan sózzátok, borsozzátok ízlésetek szerint.

Yoétvágyat Drágáj'im! ;)

Ps:. Bocsi a fotóért. Nem volt kéznél konyharuha, meg PS. Meg Nagyikám sem törölte soha tisztára a tányért egy fotó kedvéért. Sry :(